Visszaélés-bejelentés

Az ACIS COMPLEX Tervező és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Kft) eleget éve a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Törvény) 18 § (1) bekezdése alapján fennálló kötelezettségének, visszaélés-bejelentési rendszert hozott létre, a működésével összefüggésben netán keletkező visszaélésekkel kapcsolatos bejelentéseknek a fogadására, kivizsgálására, a bekövetkezett sérelmek orvoslására és a visszaélések jövőbeli előfordulásának a megelőzésére.

I. A rendszer ismertetése

A létrehozott rendszer belső visszaélés-bejelentési rendszernek (továbbiakban: Rendszer) minősül.
A Rendszerre vonatkozó általános szabályokat, a Kft honlapján elérhető, „Tájékoztató a visszaélés-bejelentési rendszerekről és eljárásokról” című kiadmány tartalmazza.
A Rendszer vonatkozásában visszaélésnek minősül, a Törvény 1. sz. és a 2. mellékletében szereplő, európai uniós jogi aktusok-, vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító (hazai) jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozó-, és a Kft működésével kapcsolatos, vagy azzal összefüggő minden olyan magatartás (tevékenység vagy mulasztás), amely a jogszabályokba, vagy a Kft belső szabályzataiba, illetve a Kft működésével összefüggésben elvárható, a hétköznapi életben általánosan elfogadott erkölcsi szabályokba ütközik. (így pld. az üzleti titoknak a jogosulatlan feltárása, a céges eszközöknek magáncélra való használata, az üzleti partnerektől juttatások elfogadása, a zaklatás, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény (továbbiakban: Mt) 8 § (1) és (2) bekezdésében rögzítettek hatálya alá tartozó magatartás, stb.)
A Kft - az Mt. 9 § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel - a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat nem állapított meg. Ezért az ezekkel kapcsolatos szabályok megsértésének, a Rendszerben való bejelentésére nincs lehetőség.
A Rendszer keretében a bejelentő hozzájárulását igénylő, rögzített telefonvonal vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszer nem kerül alkalmazásra.
A Rendszer működését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.

II. A rendszer működtetése

7. A Rendszert a Kft erre a célra kijelölt, két pártatlan, e feladatkörükben nem utasítható dolgozója közösen működteti.

8. Rendszer működtetői (továbbiakban: Referensek)

- Név: Takács László Zoltán
  elérhetőségei:
  - telefon: +36 70 452 8048
  - e-mail: laszlo.takacs@acis-complex.hu
  - levelezési cím: H-2040 Budaörs, Gyár utca 2.
- Név: Hellner Alida Kata elérhetőségei:
  - telefon: +36 70 400 1525
  - e-mail: alida.hellner@acis-complex.hu
  - levelezési cím: H-2040 Budaörs, Gyár utca 2.

III. A bejelentés módjai:

9. A bejelentést a Referenseknél lehet előterjeszteni.

10. A bejelentés megtehető:

- névvel, vagy névtelenül (azaz anonim formában),
- szóban, vagy írásban,
- személyesen vagy hírközlő rendszer útján.

11. A Referensek a szóbeli bejelentéseket, az eljáró Referens útján, személyesen, vagy a 8. sz. pontban rögzített telefonszámokon fogadják.

12. Az írásbeli bejelentés előterjeszthető:

- postai-, vagy futárszolgálati úton,
- a Kft által erre a célra létrehozott, bejelentes@acis-complex.hu e-mail címre küldött e-mail útján,
- a Kft által erre a célra, a Kft székhelyének II. emeleti nyitott előterében, a nyomtató mellett kihelyezett „bejelentés” feliratú gyűjtőládába (továbbiakban: Postaláda) való helyezéssel.

13. Postai-, vagy futárszolgálati úton történő bejelentésnél, a közlés csak akkor minősül a Rendszer tekintetében kezelendő bejelentésnek, ha a borítékon, a Rendszerre való utalás, vagy a Referensek bármelyikének a neve feltüntetésre kerül.

14. A létrehozott bejelentes@acis-complex.hu e-mail cím, olyan speciális email fiók, amelynek a tartalmához csak és kizárólagosan a Referensek férnek hozzá.

15. A gyűjtőláda kulcsaival a Referensek rendelkeznek. Annak ürítésére hetente egyszer, mégpedig minden munkahét első munkanapján kerül sor.

16. A bejelentő a bejelentésről visszaigazolást kap, szóbeli bejelentés esetén azonnal, írásbeli bejelentés esetén, annak kézhezvételétől számított hét napon belül.

IV. A bejelentés megvizsgálása:

17. Az előterjesztett bejelentés haladéktalanul megvizsgálásra kerül, annak a megállapítása érdekében, hogy az alkalmas-e a kivizsgálásra.

18. A bejelentés alkalmatlan a kivizsgálásra, s ezért a kivizsgálás mellőzhető, ha:

- a) a Törvény 1. sz. mellékletében rögzített, általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok-, vagy az ott felsorolt uniós szabályok végrehajtására, vagy az azoknak való megfeleltetésre kiadott (hazai) jogszabályok hatálya alá tartozó esetekben, e jogszabályok az egyes konkrét visszaélések bejelentésére, illetve az ezeket bejelentőknek a védelmére vonatkozóan, eltérő szabályokat állapítanak meg.
- b) a bejelentett visszaélés nem tartozik a Törvény 1. sz. és a 2. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok-, vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító (hazai) jogszabályi rendelkezések hatálya alá.
- c) a bejelentett visszaélés nem áll kapcsolatban a Kft működésével.
- d) a bejelentés - tévesen - a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabálynak a megsértésére utal, holott a Kft, az Mt. 9 § (2) bekezdésére épülően, ilyen Magatartási Kódexet nem állapított meg és nem vezetett be.
- e) a bejelentés olyan személytől származik, aki a bejelentés megtételére nem jogosult, s így nem minősül jogszerű bejelentőnek.
- f) a bejelentés, ugyanazon bejelentőnek, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú ismételt bejelentése.
- g) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg.rendőrség, adóhatóság stb.)
- h) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme, nem állna arányban, a bejelentésben érintett természetes és jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával.
- i) a bejelentő - a hiánypótlási felhívás ellenére - a hiányokat nem pótolta, vagy pótolta ugyan, de a pótlás tartalma folytán, sem állnak teljes körűen rendelkezésre a helytállóság megállapításához szükséges adatok.
- j) a bejelentővel való kapcsolattartásra nincs lehetőség, vagy a létrejött kapcsolat - a bejelentő oldalán felmerülő okból – végleg megszakad.

19. A bejelentés megvizsgálásának eredményéről a bejelentő tájékoztatást kap.

V. A bejelentett visszaélés kivizsgálása

20. A kivizsgálás rendeltetése annak a megállapítása, hogy megvalósult-e a bejelentett visszaélés. Amennyiben igen, akkor pedig, milyen további intézkedésekre van még szükség, egyrészt a megvalósult Visszaéléssel kapcsolatban, másrészt a hasonló visszaéléseknek a megelőzése érdekében.

21. A kivizsgálásra alkalmas bejelentés, a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kerül kivizsgálásra. A harminc napos határidő, különösen indokolt esetben, meghosszabbítható. A bejelentés kivizsgálásának és az eredmény közlésének a határideje, meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

22. A bejelentő a határidő meghosszabbításról és annak indokáról-, valamint a bejelentett visszaélés kivizsgálásának az eredményről és a tervezett intézkedésekről tájékoztatást kap.

23. A bejelentőt a jogorvoslati jog, nem illeti meg a bejelentett visszaéléssel kapcsolatban részére adott tájékoztatások tekintetében, mert a bejelentés, a külső visszaélés-bejelentési, illetve az uniós bejelentési rendszerek útján-, illetve – amennyiben a bejelentés megfelel a panasz vagy a közérdekű bejelentés fogalmának - panasz vagy közérdekű bejelentés formájában-, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok részére való közvetlen jelentés (pld. feljelentés stb.) révén is eszközölhető.

VI. Speciális adatvédelem

24. A Rendszerben kezelésre kerülnek a bejelentőnek, valamint bejelentésben érintett-, és a bejelentésben foglaltakról információval rendelkező személyeknek a személyes adatai.

25. Az adatkezelés:

- jogalapja a Törvényen alapuló jogi kötelezettségnek a teljesítése. [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont]
- célja a bejelentésnek a kivizsgálása, és a megállapított visszaélés orvoslása, vagy megszüntetése.
- a cél eléréséig szükséges időtartamig történik.
- a kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok körére terjed ki.
- végzését a Referensek látják el.
- címzettjei:
  - a kivizsgáló személy(ek), ha a kivizsgálást nem a Referensek végzik.
  - kezdeményezett eljárás lefolytatására jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező hatóság (pld. rendőrség, adóhatóság stb.)
  - a sérelemmel kapcsolatos eljárás kezdeményezésére jogosult személy (pld. károsult stb.)

26. A Rendszer akként működik, hogy:

a.) a bejelentő adatainak a védelme érdekében:

- a személyazonosságát felfedő bejelentőnek, a személyes adatait, az erre jogosultakon kívül, senki sem ismerheti meg.
- ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jog gyakorlása során, a bejelentő személyes adatait a tájékoztatást kérő személy nem ismerheti meg.
- a bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
- az alábbi b.) pontban foglaltakat kivéve - a bejelentő személyes adatai csak a kezdeményezett eljárás lefolytatására jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező szerv részére-, vagy olyan szerv részére adhatók át, amely szerv részére történő továbbításukhoz a bejelentő hozzájárult.

b.) ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan bejelentést tett, és

- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni.
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

c.) a bejelentésben érintett-, és a bejelentésben foglaltakról információval rendelkező személyek adatainak a védelme érdekében:

- az ilyen személy a vizsgálat megkezdésekor, részletesen tájékoztatás kap a személyes adatainak védelmével kapcsolatban, az őt megillető jogokról, és az adatainak a kezelésére vonatkozó szabályokról, így különösen arról, hogy a bejelentő személyes adatait, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való jogának a gyakorlása során sem ismerheti meg.
- az ilyen személy, személyes adatait az erre jogosultakon kívül, senki sem ismerheti meg.
- az ilyen személy személyes adatai csak a kezdeményezett eljárás lefolytatására jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező szerv részére-, vagy olyan szerv részére adhatók át, amely szerv részére történő továbbításukhoz hozzájárult.

d.) a kezelt adatok harmadik országba, vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására, kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a Törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet csak sor.

e.) a kezelt adatok közül, haladéktalanul törlésre kerül, a kivizsgálásához elengedhetetlenül nem szükséges személyes adatokat.

I. Jogszabályi háttér:

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Törvény) a magánszektorra is kiterjesztette a visszaélés-bejelentések kezelésének a rendjét és a bejelentőknek a védelmét. Ezzel lehetővé vált egyrészt, hogy a magánszektor működésével kapcsolatban keletkező visszaélések, közvetlenül is bejelenthetővé váljanak, illetve akkor is bejelenthetővé váljanak, ha azok nem felelnek meg a panasz, illetve a közérdekű bejelentés fogalmának, másrészt, hogy az állami és az önkormányzati szerveken kívül, a magánszektorba tartozó személyek is fogadni tudják a bejelentéseket.

II. Visszaélés-bejelentési rendszerek:

A jogalkotó a magánszférát illetően, külső és belső visszaélés-bejelentési rendszert hozott létre. E rendszerek közös sajátossága, hogy létrehozásuk arra épült, hogy a Törvény 1. sz. mellékletében rögzített uniós jogszabályok a visszaélések bejelentésére, illetve a bejelentők védelmére vonatkozóan, eltérő szabályokat nem állapítanak meg. Ezért e rendszereknek a működtetése feltételezi, hogy a Törvény 18 § - 49 §-i relevánsak és eltérő uniós szabály hiányában alkalmazhatók. A rendszerek tehát, csak abban az esetben működnek, s így azon keresztül bejelentések csak akkor eszközölhetők, ha nincs eltérő uniós szabályozás.

Eltérő uniós szabályozás esetén, az uniós visszaélés-bejelentési rendszerek a relevánsak, ezért a bejelentések a konkrét uniós jogszabályra épülően, annak rendelkezései szerint tehetők meg, a feladat és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél.

Amennyiben a bejelentett információ megfelel a panasz-, és a közérdekű bejelentés fogalmának, a bejelentés a Törvény 1 § - 15 §-i szerint, panasz illetve közérdekű bejelentés formájában is megtehető. Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult állami vagy önkormányzati szervhez. A közérdekű bejelentés, a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében - https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa - terjeszthető elő, amelynek a működtetője az alapvető jogok biztosa.

III. Külső visszaélés-bejelentési rendszerek:

Külső visszaélés-bejelentési rendszereknek – a Törvény 32 § - 40 §-ban rögzített szabályozása szerint - az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerek minősülnek.

Ilyen rendszereket – függetlenül attól, hogy adott esetben belső visszaélés-bejelentési rendszernek a létrehozására kötelezettek-e vagy sem - az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, az Integritás Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, valamint a Kormány által kijelölt egyéb szervezet működtet.

E rendszerek annak a biztosítása születettek, hogy általuk a magánszférát illetően azok a visszaélések is bejelenthetők legyenek, amelyeknek a bejelentését a belső visszaélés-bejelentési rendszerek kizárják. Természetesen e rendszerek, a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentés tételére jogosultak számára, egyben egy alternatív bejelentési utat is biztosítanak. Ők így szabadon dönthetnek arról, hogy bejelentésüket melyik rendszerben teszik meg.

E rendszerekbe a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információkkal kapcsolatban, korlátozás nélkül, bárki tehet bejelentést.

IV. Belső visszaélés-bejelentési rendszerek:

A magánszektort illetően, belső visszaélés-bejelentési rendszernek – a Törvény 18 § - 29 §-ban rögzített szabályozása szerint – a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat létrehozó, meghatározott számú foglalkoztatottat foglalkoztató, vagy foglalkoztatóként-, illetve a foglalkoztatástól függetlenül meghatározott tevékenységet folytató, vagy az ilyen rendszernek a létrehozását önként vállaló szervezetek által működtetett visszaélés- bejelentési rendszerek minősülnek.

Fontos kiemelni, hogy a Törvény értelmében, egyrészt foglalkoztatónak kell tekinteni mindenkit, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, másrészt pedig, foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony (így a vállalkozási, megbízási jogviszony is) amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Kötelező belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetnie annak a foglalkoztatónak, aki:

- legalább 50 személyt foglalkoztat.
- a foglalkoztatottak létszámától függetlenül:
  - a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017 évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdésének a hatálya alá tartozik.
  - b) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytat.
  - c) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/ 2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozik.
  valamint – függetlenül attól, hogy foglalkoztatónak minősül-e vagy sem – annak a személynek, aki a Magyarország területén tartózkodó, magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítményt üzemeltet.

E rendszerekbe csak az alábbi személyek tehetnek bejelentést:

- a foglalkoztató által foglalkoztatott, továbbá az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, valamint a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
- valamint
  - a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
  - b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
  - c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
  - d) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
  - e) a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
  - f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

E rendszerekbe csak a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető szervezet működésével kapcsolatos jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információkat lehet bejelenteni.

V. A bejelentés jogszerűsége:

A bejelentésnek a megtétele, akkor minősül jogszerűnek, ha a bejelentő:

- a bejelentését a külső, vagy a belső visszaélés-bejelentési rendszer útján, a Törvényben meghatározott szabályok szerint-, vagy az uniós visszaélés-bejelentési rendszer útján tette meg és
  - a) a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó bejelentett információt, a munkavégzéssel, vagy a munkavégzésre vonatkozó jogviszony létesítésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte meg és
  - b) alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
- a bejelentését nyilvánosságra hozza és - az előbbi bekezdés a.) és b.) alpontja szerinti feltételek teljesülése mellett - a következő feltételek valamelyike is teljesül:
  - a) a bejelentő először a belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezt követően a külső visszaélés- bejelentési rendszert, vagy közvetlenül a külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv a Törvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg,
  - b) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
  - c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a külső visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt, fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.
  (Ezen második bekezdés nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályai- ról szóló 2010. évi CIV. törvény 6. §-a szerinti információt átadó személyre.)

A bejelentés jogszerű megtételének a bizonyítása a bejelentőt terheli.

A jogellenes bejelentéstétel jogkövetkezményekkel jár.

VI. A bejelentővédelem:

A védelem:

Az oltalmazott személyek a Törvény védelme alatt állnak, amennyiben a bejelentésnek a megtétele jogszerűen történt és a védelemmel kapcsolatos egyéb kritériumok is fennállnak.

Az oltalom – a bejelentés jogszerű megtétele és az egyéb kritériumok fennállása esetén - a hátrányos intézkedésekkel, valamint a titoktartási kötelezettség megszegésével kapcsolatos hátrányokkal szemben véd.

A védelem érvényre juttatásához, az oltalmazott személy igénybe veheti, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat.

Védelemben részesül:

- a bejelentő,
- az anonim bejelentő – azaz a személyazonosságának felfedése nélkül, így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül jogszerű bejelentés tevő – ha későbbi azonosítását követően alkalmaznak vele szemben hátrányos intézkedést, vagy a titoktartási kötelezettségének a megszegésével kapcsolatban hátrányt szenved.
- aki a bejelentés megtétele során, a bejelentő részére segítséget nyújt.
- a bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja – akit hátrányos intézkedést ér.

2. A hátrányos intézkedésekkel szembeni védelem:

A hátrányos intézkedéseket illetően, a védelem abban áll, hogy minden:

- olyan hátrányos intézkedés, amelyre az oltalmazottal szemben, a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, és amelyet a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal-, vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
- az alábbiak szerinti hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentő tulajdonában álló-, vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló-, vagy más szerződéses jogviszonyban álló jogalannyal szemben, a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor,

jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű volt, vagy az lenne.

Hátrányos intézkedésnek minősül az oltalmazott számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen:

- a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
- a lefokozás vagy az előléptetés megtagadása,
- a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
- a képzés megtagadása,
- a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
- a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
- a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
- a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
- egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
- az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
- az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
- az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
- az engedély visszavonása.

Az említett hátrányos intézkedésekkel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során, ha az oltalmazott a bejelentés megtételének a jogszerűségét-, vagy ha a jogalany, a bejelentővel fennálló kapcsolatát, és a bejelentő részéről, a bejelentés megtételének a jogszerűségét bizonyítja, akkor vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés megtétele miatt került sor. Ekkor a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

3. A titoktartási kötelezettség megszegésével kapcsolatos védelem:

A titoktartási kötelezettséget illetően, a védelem abban áll, hogy a bejelentés jogszerű megtétele esetén,

- a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő-, vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.
- a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.
- a bejelentő a bejelentés megtételéért nem vonható felelősségre, ha alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülményeknek a feltárásához.

4. A védelem egyéb kritériuma:

A védelem kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha:

- a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ, a Törvény 1. és 2 sz. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik, vagy
- a bejelentő az előbb említettek fennállását alapos okkal feltételezi.

A védelem nem illeti meg a bejelentőt, ha:

- bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
  a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott, az orvosi titokra, az ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
- a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget.
- a bejelentés megtétele során, a bírói ítélkezéssel kapcsolatban, a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi
- bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi, vagy
- a rendvédelmi szervek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományának a tagjaként a bejelentésével az e szervek tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott szabályokat megszegi.

ACIS Complex

Tájékoztató

I. A rendszer ismertetése

II. A rendszer működtetése

III. A bejelentés módjai:

IV. A bejelentés megvizsgálása:

V. A bejelentett visszaélés kivizsgálása

VI. Speciális adatvédelem

Tájékoztató

I. Jogszabályi háttér:

II. Visszaélés-bejelentési rendszerek:

III. Külső visszaélés-bejelentési rendszerek:

IV. Belső visszaélés-bejelentési rendszerek:

V. A bejelentés jogszerűsége:

VI. A bejelentővédelem:

Hasznos linkek

Kapcsolat

Social linkek

Nyelvválasztás